Hol futnak a vezetékek a falban? Így fúrjon úgy, hogy ne találja el őket

A szabályos villanyszerelésnél a vezetékek nem összevissza futnak, hanem úgynevezett szerelési zónákban. A lényeg: a vezeték a szerelvénytől (konnektortól, kapcsolótól) egyenesen, függőlegesen vagy vízszintesen indul, sosem átlósan.

A vízszintes zónák jellemzően a mennyezet alatt kb. 15–30 cm-es sávban és a padló felett hasonló sávban vannak, a konnektorok magasságában. A függőleges zónák az ajtó- és ablakkeretek mellett, valamint a szobasarkok közelében futnak. Tehát ha egy kapcsoló fölé vagy alá fúr, jó eséllyel eltalálja a vezetéket.

Ez a szabály azonban csak akkor érvényes, ha valaki be is tartotta. A régi lakásokban, és főleg ott, ahol az elmúlt évtizedekben többször „bővítettek”, rengeteg átlós, rövidített vagy egészen meglepő nyomvonalat találok. Sok helyen a kötődobozokat is bevakolták, ezért a vezeték valahol a fal közepén fordul.

Ha a hálózat egyébként is régi, a elavult hálózat jeleiről szóló cikkben nézze meg, mire érdemes még figyelni.

Panelben a vezetékek jellemzően előre gyártott csatornákban futnak, amelyek a szerelvényektől egyenesen indulnak, de a mennyezetben és a padlóban is lehetnek. A betonba fúrás egyébként is nehéz, és ütvefúrásnál a vasbetét is gondot okozhat.

Téglafalban a vezeték vésett horonyban, vakolat alatt fut, jellemzően 2–4 cm mélyen – egy 6-os fúróval ez könnyen elérhető. Gipszkartonban a vezetékek a profilok között, a falüregben futnak, sokszor lazán, ezért ott a nyomvonal kevésbé kiszámítható, de a fúrás ritkábban sérti meg őket, mert a vezeték elhajlik.

Az első és legolcsóbb lépés: nézze meg, hol vannak a konnektorok, kapcsolók és lámpák, és gondolja végig, merre mehet tőlük egyenesen a vezeték. Ez már a legtöbb veszélyes pontot kizárja.

A második: egy vezetékkereső műszer. Az egyszerűbbek 5 000 – 20 000 Ft között kaphatók, és feszültség alatt lévő vezetéket néhány centiméter mélységig jelzik. A korlátaik: a feszültségmentes vezetéket nem mindig látják, fém vagy nedves falban tévedhetnek, és a pontosságuk centiméteres. A fázisceruza erre nem alkalmas – az csak a konnektorban lévő fázist jelzi, a falban lévő vezetéket nem. A telefonos alkalmazások (mágneses érzékelővel) inkább játéknak valók, erre ne alapozzon.

Ha nagyobb munka jön – konyhabútor, falra szerelt tévé több fúrással, beépített szekrény –, érdemes szerelői nyomvonal-felmérést kérni. Ilyenkor profi műszerrel végigmérem a falat, és megjelölöm, hova biztonságos fúrni.

Ha fúrás közben szikrát látott, a fúró „megakadt”, vagy lekapcsolt a biztosíték, akkor: azonnal áramtalanítson az elosztóban, és ne nyúljon a lyukhoz, se a fúrószárhoz. Ha a FI-relé leoldott, ne kapcsolja vissza addig, amíg nem tudja, mi történt – a leoldás épp azt jelzi, hogy a hibaáram a fúrón vagy a falon keresztül folyt.

Ha a lakás egyik része áram nélkül maradt, a részleges áramkimaradásról szóló cikkben nézze meg, mit ellenőrizhet. Ha a kismegszakító visszakapcsolás után újra lever, arról a biztosítékleverésről szóló cikkben írtam.

Ne próbálja szigetelőszalaggal befoltozni a sérült vezetéket a falban – ez a tipikus rejtett tűzfészek. Egy megsértett vezetéket szabályosan kell javítani.

A javítás azt jelenti, hogy a sérült pontot kibontom, és vagy egy szabályos, hozzáférhető dobozolt kötéssel javítom, vagy a sérült szakaszt kicserélem. A vakolás és a festés javítása külön tétel.

• Dobozolt kötés vagy szakaszcsere: 15 000 – 40 000 Ft munkadíj
• Vakolás, festés: külön, a falfelülettől függően
• Nyomvonal-felmérés: óradíjban, lásd a villanyszerelő órabéréről szóló cikket

Ha megfúrt egy vezetéket, mindenképp. Ha nem biztos a nyomvonalban, és sok lyukat kell fúrnia egy falra, szintén érdemes – egy rövid felmérés sokkal olcsóbb, mint egy utólagos falbontás. Az óradíjas elszámolásról a villanyszerelő órabéréről szóló cikkben írtam.

Ha Székesfehérváron vagy környékén megfúrt egy vezetéket, vagy előre szeretné tudni, hova fúrhat biztonságosan, hívjon a +36 70 321 04 87 számon, vagy írjon a kapcsolat oldalon. Pontos árat helyszíni felmérés után adok.